Címkék: 1956 | szoftver | tananyag | történelemtanítás

Letölthető tanítási segédlet

Az elektronikus tananyagok kétféle szempontból is fontos szerepet játszhatnak a XX. század történelmének tanításában. Egyrészt a korabeli fényképek, hangdokumentumok és filmfelvételek történelmi forrásokként történő tanulmányozásához az interaktív multimédiák ideális technikai feltételeket biztosítanak. Másrészt az egyéni választásokhoz igazodó, sokféle önálló egyéni és csoportos tanulói tevékenységre lehetőséget adó új taneszközök a történelemtanítás módszertani megújítását is jól szolgálhatják.

Címkék: érettségi | közoktatás | oktatáspolitika | publicisztika | társadalomismeret | történelemtanítás

Néhány gondolat a 2011-es történelem érettségiről. (Frissítve: 2012.01.24.)

Címkék: alkotmány

Tanulságos példa

A német ZDF "Logo!" című gyerekhíradója szerint igen. A műsor a 2012. január 2-i magyarországi (!) eseményekről tudósít. Az Operaház Alaptörvényt ünneplő közönsége és a protestáló tüntetők is láthatóak, miközben röviden magyarázza az eseményeket. (1:43-tól).

Címkék: Csehország | közelmúlt | Lengyelország | szlovák-magyar történelemkönyv | történelemszemlélet | visegrádi országok

Oktatási célokat szolgáló portál a V4-ek közös múltjáról – részben már magyarul is. A cseh PANT polgári társulás a visegrádi országokban tevékenykedő történelemtanárok nemzetközi együttműködését is fejleszti, szorgalmazza.

Címkék: civil | közélet | oktatáspolitika | történelemszemlélet

A hiteles tanítás, a tanári autonómia, szakmai meggyőződésének megjeleníthetősége egy valódi pedagógusnak éppen annyira szükséges, mint a levegő. Ha nincs, megfulladunk. (Miklósi László TTE-elnök beszéde a Hálózat a Tanszabadságért december 19-iki tüntetésén)

Címkék: történelemszemlélet | vélemény

Újabban blogot írok. Egy merész és nagyon rövid bejegyzésem József Attila egy sorát alakította át. „Történelemtanár vagyok – mit érdekelne engem a történelem maga?” Önhitten harsogó cím került eléje: ars historica. Odatettem egy mosolygós képet Attiláról, akinek szobra még áll a megszokott helyen. Blikkfangossága ellenére komolyan gondolom. Hogy tudniillik az irodalom és a történelem rokon területek, és persze a tények ellenére nem lehet történelmet írni, de a múlt mindig elsősorban értelmezés kérdése, és ennyiben sokkal kreatívabb, mélyebb, mint egy kronológiai adattár. Minél régebbre megyünk, annál kevesebb az adat, forrás, amiből ki kell kerekíteni egy szép narratívát. Számomra a francia középkorászok művelik ezt a legszimpatikusabban, G. Duby és mások.

Címkék: civil | közélet | oktatáspolitika

A köznevelési törvény visszavonása érdekében szervezett demonstrációt a Kossuth térre a Hálózat a Tanszabadságért (HAT).

Címkék: 1989 | alkotmány | történelemszemlélet

„Az utolsó szó jogán azt kérem, hogy az alkotmányosság eszméjét, az alkotmány fogalmait, a struktúrákat tanítsák. Hogy mi az alkotmányosság, mi értelme van annak, hogy van egy alkotmány, amely a hatalomnak korlátot állít, és hogy ez az önkorlátozás az önkény kizárása érdekében szükséges, másrészt a társadalom közös alapjait biztosítja. Hogy mik az alapjogok, s melyek ezek. Hogy milyen egy demokratikus államszervezet, és hogyan kellene működnie normális üzemmódban.” (Elhangzott a Történelemtanárok 21. Országos Konferenciáján – 2011. október 8., Kossuth Klub.)

Címkék: családtörténet | Debrecen | Horthy-korszak | II. világháború | pártállam | személyes történelem

„A Dóczyban katolikusok és zsidók is voltak. 48-as létszámú volt az osztályunk. Nagy létszámú osztály volt. Két katolikusra határozottan emlékszem. Hamvazószerdán ők szabadnapot kaptak. Délelőtt elmentek a templomba, és amikor jött vissza, egyiknek itt a homlokán volt valami. Mondom neki – én nem tudom, hogy ez mi. Akkor figyeltem fel először rá. Református körökben ez nem volt szokásban.” (Az interjút készítette: dr. Timár Lajos; Hajdúszoboszló, 2010. február-október)

Címkék: 1848-49 | alkotmány

Magyarország új alaptörvényének előbeszédében egy sajátos ellentmondásra figyelhetünk fel. A szöveg hivatkozik a (pontosabban meg nem határozott) történelmi alkotmányra, az 1956-os forradalomra és szabadságharcra (amelynek nem voltak alkotmányos szempontból értékelhető hatásai); ugyanakkor hiába keresünk benne bárminemű utalást az 1848. évi törvényhozásra – holott köz- és jogtörténeti evidencia, hogy a modern magyar polgári állam kiépítése és alapjainak lerakása abban a 31 törvénycikkben történt meg, amelyek többségét 1848. március 17. és április 7. között történt meg az alsótáblán, s amelyeket V. Ferdinánd király 1848. április 11-én szentesített. (Elhangzott a Történelemtanárok 21. Országos Konferenciáján – 2011. október 8., Kossuth Klub.)

Címkék: 1989 | alkotmány | történelemszemlélet

„Az új alaptörvény 2012 első napján hatályba lép. Mégsem valószínű, hogy ez lenne a történelem utolsó szava. Ahogy eddig is, a magyar állam ősi alkotmányosságából, szabadságából annyi marad meg, amennyiért a nemzet kész megküzdeni.”^* (Elhangzott a Történelemtanárok 21. Országos Konferenciáján – 2011. október 8., Kossuth Klub.)

Címkék: alkotmány | nemzeti jelképek | történelemszemlélet

„A magyar történeti alkotmány – az igazolására szolgáló elméleti erőfeszítések ellenére, erősen csökkent értékű alkotmány volt, amelynek épületét a huszadik század viharai végleg felőrölték. Viszont meg lehet őrizni az ősi magyar alkotmány bizonyos, bár inkább szimbolikus elemeit. A jogfolytonosságot ma jószerivel valóban csak szimbolikus elemek őrzik, mint a címer és a Himnusz.” (Elhangzott a Történelemtanárok 21. Országos Konferenciáján – 2011. október 8., Kossuth Klub.)