| Bizonyítványosztás szülői és gyerekszemmel |
|
|
|
| Hírek - Hírfigyelő |
| 2010. június 21. hétfő, 01:00 |
|
Borbáth Katalin pedagógiai szakpszichológus, a X. kerületi Nevelési Tanácsadó munkatársa a Napközbenben azt hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben a bizonyítványosztásnál ritkulnak a problémás esetek, ami szerint köszönhető annak is, hogy a pedagógusnak harminc nappal az év vége előtt jeleznie kell a szülőnek, hogy bukásra áll a gyerek. A tanárnak írásban kell közölnie, hogy gond lehet a gyerek jegyeivel. Ezért elképzelhető, hogy nem éri annyira váratlanul, annyira sokkszerűen a szülőt a rossz bizonyítvány, és egy pici idő még marad arra, hogy esetleg javíthat a gyerek. A pedagógusok még időben behívják az iskolába a szülőket és elbeszélgetnek velük arról, hogy mit lehet tenni még év vége előtt. Ha viszonylag jó a kapcsolat a szülő és a gyerek között, akkor otthon általában odafigyelnek az év közben hozott jegyekre. Borbáth Katalin ugyanakkor elismerte, hogy vannak olyan helyzetek, amikor már nagyon későn derül ki a bukásveszély. A szakember hangsúlyozta, nemcsak mostanában érvényes, hanem klasszikus állapot, hogy a háttérben mindig a szülői elvárás a legfontosabb. Ha irreális eredményt várnak el a tanulótól, a gyerek megpróbál ennek megfelelni, ha azonban ez nem sikerül, sorozatos kudarcélményei lesznek, ami különböző reakciókat válthat ki belőle. A pedagógus is észreveheti ezt, de ha van az intézményben iskolapszichológus, ők ebben nagyon sokat tudnak segíteni – közölte Borbáth Katalin pedagógiai szakpszichológus.
Senkár Éva pszichológus, a Kék Vonal Alapítvány munkatársa délelőtti műsorunkban elmondta, ők már akkor találkoznak a problémával, amikor a gyerek telefonál nekik. Általában azt fogalmazzák meg, hogy a szülők hogyan értékelik a teljesítményüket és tartanak attól, mi lesz a következménye annak, ha nem tudnak olyan jól teljesíteni, ahogyan azt a szülők szeretnék. Az alapítványnál nem rávezetni akarják őket a megoldásra, inkább arról beszélgetnek velük, hogy milyen gondolatot, érzést vált ki belőlük, hogy túl magas elvárásoknak kell megfelelniük, és hogyan lehetne ezen változtatni, vagyis hogyan lehetne a szülővel közös nevezőre jutni. Senkár Éva szerint a gyerekek tökéletesen tisztában vannak az elvárásokkal, de ezt általában nem direkt kommunikációban közlik velük a szülők, hanem inkább rejtetten. A gyerekek a jegyekre való reagálásokat pontosan értik, leveszik ezeket a jelzéseket, és megpróbálják elfogadni, hogy ezeknek az elvárásoknak meg kell felelniük, hiszen azt szeretnék, ha a szülő szeretné őket és egy meleg, gondoskodó családi légkörben nőnének fel – mondta a szakember. Senkár Éva hozzáétette, a Kék Vonal egy ifjúsági és gyerektelefon, és sokszor olyan gyerekek telefonálnak, akik úgy gondolják, hogy elhanyagolják őket a szülők, vagy legalábbis nem kapják meg azt a támaszt, amire szükségük lenne. |