Címkék: oktatáspolitika | publicisztika | vélemény

Gondoltam, mivel már levelezésben állunk - bár egyoldalúan - megkérnélek, légy segítségemre abban, hogy én egy kicsivel korábban megtudjam a tutit, és elmondjam végzős tanítványaimnak, hogyan kalkulálhatnak legügyesebben a felvételi jelentkezéseknél a várható helyzetben. A most végzős középiskolások felvételi kilátásain ez ugyan már nem sokat segít, de így az én tekintélyem nőne. (Világi Mariann, Magyar Narancs)

Címkék: szemle | történelemszemlélet | történelemtanítás

A modernkori magyar közgondolkodás – régebben is, manapság is – történeti reflexiókkal erősen átszőtt, historizáló. A szerző megállapítja, hogy a nem tudományos („tudomány előtti”, pre-scientific) történeti kultúra formálásában meghatározó szerepet játszott a családi szocializáció, valamint olyan műfajok mint a hazafias-historikus versek, a történelmi regények, népszínművek, ponyvák, és a különböző „nemzeti operák”. (Tortenelemtanitas.hu)

Címkék: szemle | társadalomismeret | történelemszemlélet | vélemény

Tíz éve még furcsálltuk, hogy a mérsékelt jobbközép, ha elődöket keres, nem leli meg a kommunizmus idején kiátkozott polgári demokratákat (mint Rassay Károly, Vázsonyi Vilmos, Sulyok Dezső, Pfeiffer Zoltán). Ehelyett megáll a keresésben Bethlen Istvánnál, a választójogi trükközések és választási csalások ravasz nagymesterénél.

Címkék: oktatáspolitika

A NEFMI Oktatási Államtitkársága a sajtó számára készített egy nyolc oldalas anyagot „Valótlanságok és tények az új köznevelési törvénnyel kapcsolatban” címmel. Az anyag igazi kommunikációs mestermű; a „Nem igaz, hogy….” mondatkezdéssel felsorolja a valótlan állításokat, majd „Az igazság:” rovatban röviden cáfolja is azokat. (Örömmel látom, hogy a katekizmusok olvasása erősen hat a NEFMI sajtómunkásainak stílusára, ami kongruens kommunikációt eredményez.) Számunkra külön megtiszteltetés, hogy a cáfolni szándékozott állítások szinte mindegyikét már tartalmazzák korábbi OktpolCafé bejegyzések is. Nézzük tehát a cáfolatokat! (Radó Péter, OktpolCafé)

Címkék: közélet | oktatáspolitika

Több sajtóközlemény is tudatta, hogy az Országos Köznevelési Tanács legutóbbi ülésén leköszöntem a Tanács élén több éven át betöltött elnöki tisztemről. A közlemények alapvető indokaimat is tudatták, miszerint a központi tartalomszabályozáshoz és az ebben megszabott normáktól való eltérést szankcionáló törvényhez nem voltam hajlandó semmilyen formában a nevemet adni. Miért is? (Loránd Ferenc, Népszava)

Címkék: 1848-49 | történelemszemlélet

Képes-e a történettudomány még újat mondani 1848-49-ről, a forradalomról és a szabadságharcról? Rejtenek-e a levéltárak még olyan iratokat, adatokat, információkat, amelyek más, új megvilágításba helyezik, helyezhetik az eseményeket? Az a több száz kiadvány, amely a százötvenedik évfordulóra, majd a következő évtizedben megjelent, azt bizonyítja, hogy a válasz erre a kérdésre egyértelmű: igen. Negyvennyolcas történetünk mai állása című könyvében Hermann Róbert ezt a gazdag irodalmat tekinti át, rendszerezi és értékeli. (ÉS 2011. október 7., Gócza Anita interjúja)

Címkék: közélet | közelmúlt | történelemóra | történelemszemlélet

Résztvevők: Knausz Imre intézetigazgató (ME BTK Tanárképző Intézet), Miklósi László történelemtanár, elnök (Történelemtanárok Egylete), Szakály Sándor egyetemi tanár (Károli Gáspár Református Egyetem BTK, Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék), Székely Gábor egyetemi tanár (ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék) – Moderátor: Nagy Péter Tibor. (Megjelent az Educatio 2011/I. számában)

Címkék: nemzetiség | oktatáspolitika | roma

Lehetne-e Csobánkán a szegregált iskolából nemzetiségi iskola? Csobánka általános iskolájának a sorsáról lesz szó, nyolcvanvalahány cigány gyerek sorsáról, akik ebbe az iskolába járnak, jártak ez ideig, mert az új tanévben az iskola már nem ugyanaz az iskola lesz. Az önkormányzat nyár közepén elküldte a tantestület egy részét, felfüggesztette az igazgatót és helyettesét, s alsóban és felsőben is összevont osztályokat indít ősztől. Minderre nehéz anyagi helyzete és az alacsony tanulói létszáma kényszeríti. De hol vannak a nem cigány gyerekek? Ők nem a csobánkai iskolába járnak, hanem a szomszédos települések iskoláiba. (Takács Géza, ÉS 2011/39)

Címkék: társadalomismeret | történelemszemlélet | vélemény

Címkék: holokauszt | II. világháború | közélet | múzeum | történelemszemlélet

A Holokauszt Emlékközpont májusban megbízott vezetője a jövőben máshogyan szeretne hozzányúlni a zsidóüldözés témájához, hogy - mint mondja - enyhüljön a társadalomra nehezedő nyomás. Szerinte sok vitára lenne szükség, de a politikusoknak nincs bátorságuk a kényes kérdésekhez. Szita Szabolcs az emlékközpont élén történt változásokról elmondta, az ok a kormányváltás, ő azonban nem tervez új állandó kiállítást. Prohászka Ottokár fényképét viszont átrakatná Hitler mellől. (Dömötör Ági interjúja, [origo])

Címkék: emléknap | történelemszemlélet | Trianon

„A nemzet múltjának tudatosítása” a célja annak a pedagógiai segédanyagnak, amelyet iskoláknak állítottak össze a Trianon-emléknapokra. Lehetett volna tovább harcolni jobb feltételekért? Mindent a bolsevikok rontottak el? Mi köze volt az Osztrák-Magyar Monarchiának a magyar történelem egyik legtöbbet emlegetett eseményéhez? Mit gondol Trianonról az állam? (Forrás: [origo])

Címkék: közélet | oktatáspolitika

Ha a ráció oldaláról nézzük, teljességgel érthetetlen az a buzgalom, amellyel a kormány igyekszik megfojtani az alapítványi iskolákat. Ezek ugyanis egyrészt olyan feladatokat vállalnak magukra, amelyeket senki más nem végez el – mint például a tehetségesek, a menthetetlenül leszakadók, vagy épp művészet iránt fogékonyak képzése –, másrészt nem hogy vinnék a pénzt, de kifejezetten behozzák a rendszerbe:… (N. Kósa Judit, Népszabadság)

Címkék: pártállam | történelemszemlélet

Egy prágai asszony mindkét egymást követő diktatúrának áldozata volt, és nem tartotta egyiket sem jobbnak a másiknál. Az Európai Bizottság két héttel az ő halála után zárkózott el attól, hogy a kommunizmus bűneinek tagadása vagy kisebbítése is legyen tilos. (Forrás: Metazin)

Címkék: oktatáspolitika | tévhitek

A kilencvenes évek közepén mért nemzetközi felnőtt olvasásvizsgálat szerint a mostanában oly sokszor hivatkozott „régi jó” magyar iskolarendszer egyáltalán nem ért el jobb eredményeket, mint a mostani. A Kádár-kor iskolájában végzettek ugyanolyan rosszul olvasnak, mint a demokráciában felnőtt nemzedék. (Balla István, Figyelőnet)

Címkék: holokauszt | II. világháború | közélet | történelemszemlélet

Máig kísért a rejtély: miképpen tudták 1944. május 15-től július elejéig, néhány hét leforgása alatt összeszedni, gettókba gyűjteni, bevagonírozni és a haláltáborokba szállítani a vidéken élő, félmilliós lélekszámú magyar zsidóságot? Kit terhel a fő felelősség? A német megszállókat? A Sztójay-kormányt és -adminisztrációt, amiért még a németeknél is lelkesebben küldték a halálba honfitársaikat? Karsai László és Ungváry Krisztián eltérően látják az akkori eseményeket. (Forrás: hvg.hu)

Címkék: 1968 | közélet | történelemszemlélet

„Cohn-Bendit nem létező Prága-nyilatkozatának története arról szól, hogy e leegyszerűsítő felfogás hogyan teremt magának történelmi alátámasztást a semmiből.” Lőrinc László (a TTE Bizottmányának tagja) cikke az ÉS 2011. május 6-iki számában.

Címkék: tankönyv | tévhitek | történelemszemlélet | vélemény

Dugovics Titusz önfeláldozó hőstette, a Holdról is látható kínai Nagy Fal, csak idehaza ismert világhírű magyar feltalálók. Van-e helyük a történelemkönyvekben, és ha igen, milyen formában? (Marinov Iván, urbanlegends.hu hozzászólása a TTE „Legendák” a történelemkönyvekben című sorozatához.)

Címkék: középkor | tatárjárás

A tatárjárás legkatasztrofálisabb összecsapása a Muhi melletti pusztán esett meg 1241. április 11-12-én: Batu kán hadai döntő vereséget mértek IV. Béla király szekerekkel várként körbebástyázott seregére. A mongol túlerő, vagy a magyarok széthúzása okozta-e a vérfürdőbe torkolló tragédiát? B. Szabó János hadtörténész szerint a világ akkori legjobb hadseregével szemben semmi esély nem volt. (Kurucz Béla, hvg.hu)

Címkék: határon túl | szlovák | szlovák-magyar történelemkönyv | történelemszemlélet

A hétvégén Kassán ismeretlenek festékkel öntötték le Esterházy János mellszobrát, és nagyon is elképzelhető, hogy nem ez volt az utolsó ilyen jellegű támadás. A szobrot egy magántulajdonban lévő épület belső udvarán helyezték el, így simán el lehet képzelni, mit tettek volna a szoborral akkor, ha mondjuk szabadtéren állítják fel. (Nagy András, Új Szó)

Címkék: Lengyelország | ünnepek

Barátságunk mintha már a génjeinkbe ivódott volna, mindig a legnehezebb időkben mutatta meg erejét. Egészen rendkívüli – főleg itt, Európa közepén – hogy a lengyel és magyar népnek soha nem voltak konfliktusai, a magyaroknak kivételes helyük van a lengyel szívekben – a Figyelőnet Roman Kowalskit, a Lengyel Köztársaság budapesti kérdezte. (Bihari Dániel, fn.hu)

Címkék: Horthy-korszak | II. világháború

Érdemes eltűnődni azon különbségen, amely a két világháború közötti korszaknak a hazai politikára meghatározó befolyást gyakoroló két miniszterelnöke, Teleki Pál és Bethlen István nézetei között állt fenn a „zsidókérdés” megítélésében. (Pelle János, hvg.hu)

Címkék: oktatáspolitika

Készülőben a közoktatási törvény. Miként húsz év óta mindig, ez alkalommal sem előzte meg a törvénykoncepció elkészítését közoktatási stratégia megalkotása. Így a törvénytervezetből kell kiolvasni, összeilleszteni a tervezett stratégia egyes elemeit. (Miklósi László, Népszabadság)

Címkék: oktatáspolitika

Az esélyegyenlőség és a tehetségnevelés a hazai közoktatás egyik legfontosabb problémája, mégis számos olyan tévhit él róla a szülőkben, pedagógusokban, valamint oktatásügyi politikusokban, amely nem csupán nemzetközi eredményeinket rontja tovább, hanem Magyarország gazdaságának is károkat okozhat. Milyen irányú változások voltak tapasztalhatók az utóbbi három évben? (Nahalka István, Komment.hu)

Címkék: neveléstörténet | oktatáspolitika

Az új közoktatási törvénnyel és Nemzeti alaptantervvel várhatóan újra megváltozik az oktatáspolitika embereszménye. Úgy tudjuk, ezentúl a diákoknak „hazánk mélyreható társadalmi-politikai átalakulásának, országunk új alkotmányos rendjének” megfelelő emberként kell majd elhagyniuk az iskolát. Íme, néhány korábbi és az idei „új ember kovácsa”-elképzelés. (Balla István, Figyelőnet)

Címkék: közoktatás | oktatáspolitika

„A kérdés drámai módon is megfogalmazható: képesek leszünk-e létrehozni a mindenki számára optimális fejlesztést nyújtó iskolarendszert, vagy maradunk a nyílt és látens diszkriminációt, szegregációt megvalósító, gyenge eredményeket produkáló, tehetségeket pazarló iskolarendszernél.” (Nahalka István)

Címkék: érettségi | oktatáspolitika

„Nem hiszek abban, hogy a természettudományos órák számát kéne „instrumentálisan” emelni. Különösen abban nem hiszek, hogy a természettudományos képzést épp a humán tárgyak rovására hozzuk helyzetbe. Pedig ez történik.” (Gábor Bálint, Népszabadság)

Címkék: I. világháború | történelemszemlélet | Trianon

November 16-án a Jobbik tüntetést szervezett a Károlyi Mihály emlékműnél: a szobor fejére zsidó rituális fejfedőt, kipát nyomtak, nyakába pedig „szégyentáblát” akasztottak „Én felelek Trianonért” felirattal. A jobboldali radikálisok továbbra sem képesek napirendre térni Trianon fölött. A tények cáfolják a a lomtárból újra elővett hagyományos gyűlöletbeszéd érveit. (Pelle János, hvg.hu)

Címkék: diákjogok | oktatáspolitika

Nem a törvényekkel, a diákok jogainak és kötelezettségeinek szabályozásával van gond az iskolákban, hanem a szabályok betartásával – véli Jásper András diákjogi szakember. A közoktatási törvény vitaanyaga sok helyen a katonasághoz hasonló parancsjogot vetít előre, miközben kikerült onnan például a diákok egészségügyi felügyelethez való joga vagy a panaszjoga – véli a Közoktatás-politikai Tanács tagja. Interjú. (Balla István, Figyelőnet)

Címkék: könyv | magyar őstörténet | történelemszemlélet

Olyan könyveket nyertek a gyerekek egy Nemzetierőforrás-minisztérium által támogatott tanulmányi versenyen, amelyek szerint Anonymust Pósa Andrásnak hívták, és sámánképző egyetemre járt, Csaba királyfi rendszeresen elhajózott Dél-Amerikába, Mátyás király pedig az ősvallás híve volt, és három fia is sámánegyetemista lett. A szkíta–ősmagyar zagyvaságot a versenyt szintén támogató Püski kiadó adta ki. (Szily László, Index)

Címkék: oktatáspolitika

Ami a legfontosabb kérdéseket illeti, öt területen is katasztrófát látok kibontakozni; ezek az (1) állam szerepnek újradefiniálása, (2) az oktatásirányítás brutális központosítása, (3) az intézményi szakmai autonómia felszámolása, (4) a minőségértékelés atavisztikus szabályozása és (5) a normatív oktatásfinanszírozás felszámolása. (Radó Péter, OktpolCafé)

Címkék: történelemszemlélet | ünnepek

Bajban vagyunk, pedig tényleg égető szükség lenne a történelmi, nemzeti, közösségi tudat ünnepekhez köthető, élményszerű erősítésére. Épp a napokban tanácskoznak a Nemzeti Összetartozás Napja iskolai bevezetéséről. Csak hát megvan-e a szakmai háttér mindehhez? (Achs Károly, Osztályfőnök.hu)

Címkék: felsőoktatás | oktatáspolitika

Egyfajta nemzeti konzultációt kezdeményez Hoffmann Rózsa az új felsőoktatási törvényről november 3-tól. A titokzatos körülmények között készült koncepcióról a közösségi oldalakon már most elkezdődött a vita a hallgatói jogok megnyírbálása miatt. (BI, Figyelőnet)

Címkék: honlapszemle | oktatáspolitika

Az OktpolCafé blogot az oktatásügy két neves szakértője – vagy ahogyan önmagukat meghatározzák: Radó Péter oktatáspolitikai elemző és Setényi János oktatáskutató – indította 2010. áprilisában. A szerzők hiányt pótolnak: szakmai kontextusban mutatják azt, amit többnyire csak a napi politika összefüggésrendszerében szoktunk látni.

Címkék: reformkor | Széchenyi István | történelemszemlélet

Széchenyi utóéletéről, a közgondolkodásban élő Széchenyi-képről beszél Csorba László történész, a Nemzeti Múzeum főigazgatója, a múzeum új Széchenyi-kiállításának főkurátora. (ÉS, J. Győri László interjúja)

Címkék: 1956 | játékfilm | média | történelemszemlélet

Csütörtökön mutatták be a mozik Vágvölgyi B. András 56-os filmjét, a Kolorádó Kidet. Kevés szó esik arról, hogy a sztori filmötlete Eörsi Lászlótól származik. A történészt a kiváló írói vénával rendelkező börtönspicli besúgónaplójáról, a pesti srácok szlengjéről és a film gyökereiről kérdezte a Figyelőnet, illetve arról, milyenek is voltak azok a híres pesti srácok. (Balla István, Figyelőnet)

Címkék: 1956 | történelemszemlélet

Napjaink ’56-os megemlékezései egyszerre igyekeznek örök tanulsággal szolgálni, illetve a fiatal generációhoz aktuális üzenettel és eszközökkel, például filmekkel közelebb hozni az októberi eseményeket. Mi az a plusz, amellyel a lyukas zászlón és a tankokon túllépve értheti meg egy középiskolás ’56 lényegét? (Viczián Zsófia, Komment.hu)

Címkék: 1956 | honlapszemle | pártállam

2010 októberétől új szolgáltatásként az 1956-os Intézet néhány régebbi, nyomtatott kiadványát közzéteszi digitális formában is. Az ígéret szerint az elérhető könyvek száma folyamatosan bővülni fog.

Címkék: közélet | vélemény

Nagy vitát váltott ki nemrégiben egy alapítvány azon felvetése, hogy nevezzék át a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat, névadójának „kommunista” múltja miatt. Miért kártékony ez a megközelítés? (Novák Attila, Komment.hu)

Címkék: történelemszemlélet | Trianon | vélemény

Amikor télen meghívást kaptam egy a Trianon kollektív emlékezetéről szóló érsekújvári (Nové Zámky) konferenciára, még azt hittem, hogy ott régi mániám rabjaként ismét a társadalomtörténet fontosságáról beszélhetek. Hiszen a politikai eseménytörténet-írás már elég pontosan elénk tárja, hogy mi történt 1920-ban, ez a tudás azonban csekély hatással van mindarra a jelentés-együttesre, amit ma Trianonnak hív a magyar és a szlovák közbeszéd. Persze a Trianon-jelenség feltárása nem csupán a történészek feladata: … (Kovács Éva, ÉS 2010. október 1.)

Címkék: demokrácia | vélemény

Hatvanöt évvel ezelőtt Magyarországon forradalmi jellegű társadalmi átalakulás zajlott. A politikai hatalmat az ellenzék nélküli demokratikus pártok közösen gyakorolták, a gazdaság magántulajdonon alapult. A múltról írok, de a jelent féltem. (Standeisky Éva, ÉS)

Címkék: közélet | pártállam | történelemszemlélet

Sok mindent elárul a diktatúrát felváltó államunkról, hogy az 1989-ben kikiáltott új köztársaság elvi alapját jelentő 1956-os forradalom egyik megtorlója ellen húsz évvel később indul eljárás. (Ablonczy Bálint, Heti Válasz)

Címkék: történelemszemlélet

„A mitikus és a racionális történetkép közötti határvonalak bizonytalansága sokat köszönhet emellett annak is, hogy a modern nemzet időbeli teljességének fogalma a közös őstől való leszármazás mitológiáján nyugszik. A nemzet historikuma szempontjából nélkülözhetetlen az a tudományosnak tálalt, bár hamisítatlanul mitikus képzet, hogy a nemzeti közösség időben és térben szüntelenül azonos önmagával.” (Gyáni Gábor, ÉS 2010. szeptember 17.)

Címkék: közélet | lapszemle | történelemszemlélet

Szabó Ervin inkább volt anarcho-szindikalista, mint kommunista, a moszkoviták sem nagyon bírták, a Fővárosi Könyvtárat ráadásul 1946-ban nevezték el róla. Hogy mi lesz a FSZEK sorsa, nem tudni, de hogy nemcsak a nagyon jobboldali történészeknek, hanem a kulturális kormányzatnak sem kompetenciája az átkeresztelés, az tény. (Gazda Albert, Tóth-Szenesi Attila; Index)

Címkék: demográfia

Egyes számítások szerint 2010 szeptemberében a magyar népesség száma a lélektani határnak számító tízmilliós határ alá csökkent. Érdemes azon elgondolkodni, hogy nacionalizmusnak számít-e a magyar nyelven beszélő, magyar identitású emberek fogyatkozása miatt érzett aggodalom. Vagy a másik oldalról: érdemes-e félreverni a harangokat? (Pelle János, hvg.hu)

Címkék: könyv | Trianon

Rádai Eszter Ablonczy Balázs történésszel készített interjúja az ÉS 2010. augusztus 27-iki számában olvasható.

Címkék: média | pártállam | történelemszemlélet

Júniusban több alkalommal szemléztünk cikkeket a Biszku Béláról készült dokumentumfilm bemutatása körül és után kialakult vitáról. Amíg mi nyári szüneteltünk újabb vélemények láttak napvilágot az ügyről, sőt a történet új fordulatot vett. Egy biztos: a diktatúrák bűneinek és bűnöseinek kezelése változatlanul kihívást jelent a hazai közélet számára.

1940. augusztus 30-án hozták meg a második bécsi döntést, amelynek értelmében Erdély északi részét Magyarországhoz csatolták, szűk négy évre. Hogyan és miért határozza meg a mai napig ez az átmeneti időszak a mi Erdély-képünket, valamint a románság magyarképét? (Ablonczy Balázs, Komment.hu)

Hahner Péter: 100 történelmi tévhit, avagy amit biztosan tudsz a történelemről – és mind rosszul tudod. (Lőrinc László, ÉS 2010. augusztus 19.)

Címkék: lapszemle | pártállam

Biszku Béla a velünk élő múlt maga. És a velünk élő múltunk éppen annyira különös, mint a jelenünk. Nekünk, magyaroknak a saját történeteink feldolgozása – és történelemmé alakítása – sosem volt erősségünk, amit tökéletesen példáz a Biszku-jelenség is: az ezrek által gyűlölt proletár-vezető boldog nyugdíjaséveit tölti rózsadombi otthonában. (Deák Dániel, Filmhu)

Címkék: lapszemle | pártállam

A levéltári iratok titkosításának feloldására alakult „ügynökbizottság” tagjaként Ungváry Krisztián történész a Kiss László alkotmánybíróval való pereskedésében a saját bőrén tapasztalhatta, hogy az érvényben lévő jogszabályok mennyire hátráltatják a pártállami diktatúra működésének megismertetését. (Pelle János interjúja a hvg.hu-n)