Címkék: honlapszemle

Anglia idén ünnepli a rabszolga-kereskedelem eltörlésének 200. évfordulóját, de annak öröksége még mindig a brit mindennapok része. Egy most indított oldal a parlamenti kampány dokumentumait gyűjtötte össze.

Anglia, mint a világ műhelye a nemzetközi rabszolga-kereskedelem hatodát kitevő 3,25 millió afrikai rabszolgát kapta megtermelt áruiért cserébe. A nyugat-indiai és amerikai ültetvényekre szállított embertömeg életben maradt része alapozta meg a szigetország 19. századi gazdagságát.

A rabszolgaság története számos vonatkozásban máig ismeretlen, ugyanakkor mindenki számára jól látható és érzékelhető. A rabszolgaság jelensége a 18. századi hétköznapi britek számára azonban korántsem volt közismert. Az emberek csak annyit láttak, hogy bizonyos termékek elhagyják London, Bristol, Liverpool, Lancaster és Whitehaven kikötőit, majd néhány hónap múlva más áruk érkeznek ugyanoda. A kegyetlen "köztes szakaszt", amikor a rabszolgákat Nyugat-Afrikából Nyugat-Indiába szállították, senki sem emlegette.

Nem csoda hát, hogy az életét a rabszolga-kereskedelem eltörlésének szentelő abolicionista Thomas Clarksonnak 35 ezer mérföldet kellett megtennie lóháton, hogy meg tudja írni a történetet. 20 ezer tengerésszel beszélt, hogy bizonyítékot szerezzen a döntéshozók meggyőzésére. A rabszolgaságot 1807-ben törölték el William Wilberforce összehangolt kampánya következtében. Az abolicionisták parlamenti ellenfelei közé tartozott sok befektető, politikus, arisztokrata, London városa és az anglikán egyház is, amely rabszolgákkal műveltettekaribi cukornád-ültetvényeit. Tavaly Tony Blair miniszterelnök "mélységes sajnálatát" fejezte ki Anglia részvétele miatt a "szégyenteljes" kereskedelemben, de a bírálók szerint a kormánynak végre nyilvánosan is bocsánatot kellene kérnie.

A rabszolga-kereskedelmet eltörlő törvény volt a világtörténelem első és talán legsikeresebb lobbizásának és közszolgálati kampányának eredménye. Ennek örökségét fogja át az az idén indított oldal, amely minden eddiginél részletesebb bepillantást kínál a korszakba és a kérdés történetébe. Szinte minden jelentős képet, térképet, okiratot stb. digitalizáltak, és az oldalon elérhetővé tették, ahol ezeken kívül részletes biográfiákat, idővonalat, táblázatokat és egyéb más nyalánkságokat is találhatunk. Az oldalt ráadásul folyamatosan frissítik, így érdemes időről időre visszatérni, és felfedezni az újdonságokat.

http://slavetrade.parliament.uk/slavetrade/index.html