Hirdetés
Felsőoktatás: a Facebookon már beindult a konzultáció PDF Nyomtatás E-mail
Tallózó - Szemle
2010. október 28. csütörtök, 06:45

Címkék: felsőoktatás | oktatáspolitika

Egyfajta nemzeti konzultációt kezdeményez Hoffmann Rózsa az új felsőoktatási törvényről november 3-tól. A titokzatos körülmények között készült koncepcióról a közösségi oldalakon már most elkezdődött a vita a hallgatói jogok megnyírbálása miatt. (BI, Figyelőnet)

Mint korábban a FigyelőNet megírta, a közoktatási és a felsőoktatási törvény stratégiáját meghatározni hivatott vitaanyagok első változatai augusztus elején, Piliscsabán, egy egyhetes, kvázi titokban szervezett találkozón készültek el. A szerkesztőségünk birtokába jutott dokumentumok szerint akkor a közoktatási törvény szemléletét, jövőképét és tartalmát egy 43 oldalas, a felsőoktatásét egy mindössze 9 oldalas anyagra építené a kormány. Azóta sem világos miért kellett szűk körben, a nyilvánosság, az ellenzéki és a fideszes oktatáspolitikusok (!) kizárásával nekifogni ezen stratégiai dokumentumok előkészítésének, mint ahogy az sem derült ki, hogy kit hívott meg a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (NEFMI) a munkacsoportokba. Bár a tárca honlapján, a cikkünkre reagáló szeptember 8-i közlemény október közepére ígérte mindkét törvénytervezet bemutatását, az mindkét esetben elmaradt. A közoktatási törvénnyel kapcsolatban azóta sincs semmi hír: vagy „jól zár” ezúttal az államtitkársági kommunikáció, vagy nem történt lényegi előrelépés.

A felsőoktatási koncepcióról viszont újra kiszivárogtak hírek, amelyek – főleg a hallgatók körében – óriási vitát generáltak. Legutóbb az Index írt a - nyári, mindössze 9 oldalas anyagból immár 41 oldalasra bővült - koncepcióról. Nem véletlen a hallgatók felháborodása, leginkább őket érintik a tervezett változások. A lap információi szerint jelentősen korlátoznák a tantárgyfelvételi és vizsgázási lehetőségeket. A jövőben a hallgatók mindössze kétszer kapnának lehetőséget egy tantárgy felvételére, és mindegyik esetben csak 2-2 alkalommal vizsgázhatnának. Ha ezek nem sikerülnek, tanulmányaik véget érnek.

Érdemi beleszólás helyett mindössze véleményezési jogot kapnának a hallgatók a tanulmányi és vizsgaszabályzat, illetve térítési és juttatási szabályzat kérdéseibe is. A tervezet a felvételit két tárgyból tett emelt szintű érettségi teljesítéséhez kötné. Ha a jelentkező nem nyert felvételt, elégséges pontszám alapján átirányítható lenne más azonos vagy rokon szakon képző felsőoktatási intézménybe akkor is, ha azt nem jelölte meg. Az intézmények felvételi keretszámait és ponthatárait „stratégiai célokat követve” állapítanák meg.

Az egyetemek finanszírozása három részből állna a tervek szerint: 70 százaléka a bázis, 15 százaléka - az előző évben beiratkozott hallgatókkal arányos - képzési normatíva és 15 százaléka a - minősített oktatók számával arányos - kutatói normatíva. Főiskolák esetén 70 százalék a bázis, és 30 a képzési normatíva. A tervezet amellett, hogy az intézményi autonómia elemeként sorolja fel a gazdálkodást a saját vagyonnal, azt írja például a dokumentum nyári változata, hogy jól körülhatárolt tevékenységek esetén (például spin-off vállalkozás, utazási iroda) lehetőséget kell adni a felsőoktatási intézményeknek saját tulajdonú gazdasági társaságok létrehozására. Arról egyelőre nincs információ, hogy megmarad-e a nyári tervezet azon kitétele, hogy az állami finanszírozást csak azon egyházi egyetemek kapnák a fenti módon, „amelyek fenntartó egyházának legalább 50 ezer tagja van, és legalább 1985 óta működik Magyarországon.”

[…]

A tervezet kiszivárgásának napján, pénteken alakult meg a „Tiltakozunk a felsőoktatási törvény egyoldalú módosítása ellen”- Facebook-csoport, amelyhez keddre több mint 24 ezer tag csatlakozott. A hozzászólók nem értenek egyet abban, hogy megszűntessék a hallgatók beleszólási jogát saját ügyeikbe (tanulmányi és vizsgaszabályzat), ellenzik, hogy ne írják elő kötelezően az egyetemek a hallgatók egyszeri tárgyújrafelvételét (TUF), valamint a két vizsgaalkalmat. Véleményük szerint a módosítás kiszolgáltatottá tenne számos – sokszor az egyetem mellett dolgozó- hallgatót, kevesebben jelentkeznének nehezebb hiányszakokra (mérnöki, természettudományos szakok), mert félnének a bukás miatt. Sokan úgy gondolják, hogy sok helyen a követelményeket alább adnák, és nem buktatnának.

[…]



Kapcsolódó cikkek