Címkék: neveléstörténet | oktatáspolitika

Az új közoktatási törvénnyel és Nemzeti alaptantervvel várhatóan újra megváltozik az oktatáspolitika embereszménye. Úgy tudjuk, ezentúl a diákoknak „hazánk mélyreható társadalmi-politikai átalakulásának, országunk új alkotmányos rendjének” megfelelő emberként kell majd elhagyniuk az iskolát. Íme, néhány korábbi és az idei „új ember kovácsa”-elképzelés. (Balla István, Figyelőnet)

Címkék: közoktatás | oktatáspolitika

„A kérdés drámai módon is megfogalmazható: képesek leszünk-e létrehozni a mindenki számára optimális fejlesztést nyújtó iskolarendszert, vagy maradunk a nyílt és látens diszkriminációt, szegregációt megvalósító, gyenge eredményeket produkáló, tehetségeket pazarló iskolarendszernél.” (Nahalka István)

Címkék: érettségi | oktatáspolitika

„Nem hiszek abban, hogy a természettudományos órák számát kéne „instrumentálisan” emelni. Különösen abban nem hiszek, hogy a természettudományos képzést épp a humán tárgyak rovására hozzuk helyzetbe. Pedig ez történik.” (Gábor Bálint, Népszabadság)

Címkék: I. világháború | történelemszemlélet | Trianon

November 16-án a Jobbik tüntetést szervezett a Károlyi Mihály emlékműnél: a szobor fejére zsidó rituális fejfedőt, kipát nyomtak, nyakába pedig „szégyentáblát” akasztottak „Én felelek Trianonért” felirattal. A jobboldali radikálisok továbbra sem képesek napirendre térni Trianon fölött. A tények cáfolják a a lomtárból újra elővett hagyományos gyűlöletbeszéd érveit. (Pelle János, hvg.hu)

Címkék: diákjogok | oktatáspolitika

Nem a törvényekkel, a diákok jogainak és kötelezettségeinek szabályozásával van gond az iskolákban, hanem a szabályok betartásával – véli Jásper András diákjogi szakember. A közoktatási törvény vitaanyaga sok helyen a katonasághoz hasonló parancsjogot vetít előre, miközben kikerült onnan például a diákok egészségügyi felügyelethez való joga vagy a panaszjoga – véli a Közoktatás-politikai Tanács tagja. Interjú. (Balla István, Figyelőnet)

Címkék: könyv | magyar őstörténet | történelemszemlélet

Olyan könyveket nyertek a gyerekek egy Nemzetierőforrás-minisztérium által támogatott tanulmányi versenyen, amelyek szerint Anonymust Pósa Andrásnak hívták, és sámánképző egyetemre járt, Csaba királyfi rendszeresen elhajózott Dél-Amerikába, Mátyás király pedig az ősvallás híve volt, és három fia is sámánegyetemista lett. A szkíta–ősmagyar zagyvaságot a versenyt szintén támogató Püski kiadó adta ki. (Szily László, Index)

Címkék: oktatáspolitika

Ami a legfontosabb kérdéseket illeti, öt területen is katasztrófát látok kibontakozni; ezek az (1) állam szerepnek újradefiniálása, (2) az oktatásirányítás brutális központosítása, (3) az intézményi szakmai autonómia felszámolása, (4) a minőségértékelés atavisztikus szabályozása és (5) a normatív oktatásfinanszírozás felszámolása. (Radó Péter, OktpolCafé)

Címkék: történelemszemlélet | ünnepek

Bajban vagyunk, pedig tényleg égető szükség lenne a történelmi, nemzeti, közösségi tudat ünnepekhez köthető, élményszerű erősítésére. Épp a napokban tanácskoznak a Nemzeti Összetartozás Napja iskolai bevezetéséről. Csak hát megvan-e a szakmai háttér mindehhez? (Achs Károly, Osztályfőnök.hu)

Címkék: felsőoktatás | oktatáspolitika

Egyfajta nemzeti konzultációt kezdeményez Hoffmann Rózsa az új felsőoktatási törvényről november 3-tól. A titokzatos körülmények között készült koncepcióról a közösségi oldalakon már most elkezdődött a vita a hallgatói jogok megnyírbálása miatt. (BI, Figyelőnet)

Címkék: honlapszemle | oktatáspolitika

Az OktpolCafé blogot az oktatásügy két neves szakértője – vagy ahogyan önmagukat meghatározzák: Radó Péter oktatáspolitikai elemző és Setényi János oktatáskutató – indította 2010. áprilisában. A szerzők hiányt pótolnak: szakmai kontextusban mutatják azt, amit többnyire csak a napi politika összefüggésrendszerében szoktunk látni.

Címkék: reformkor | Széchenyi István | történelemszemlélet

Széchenyi utóéletéről, a közgondolkodásban élő Széchenyi-képről beszél Csorba László történész, a Nemzeti Múzeum főigazgatója, a múzeum új Széchenyi-kiállításának főkurátora. (ÉS, J. Győri László interjúja)

Címkék: 1956 | játékfilm | média | történelemszemlélet

Csütörtökön mutatták be a mozik Vágvölgyi B. András 56-os filmjét, a Kolorádó Kidet. Kevés szó esik arról, hogy a sztori filmötlete Eörsi Lászlótól származik. A történészt a kiváló írói vénával rendelkező börtönspicli besúgónaplójáról, a pesti srácok szlengjéről és a film gyökereiről kérdezte a Figyelőnet, illetve arról, milyenek is voltak azok a híres pesti srácok. (Balla István, Figyelőnet)

Címkék: 1956 | történelemszemlélet

Napjaink ’56-os megemlékezései egyszerre igyekeznek örök tanulsággal szolgálni, illetve a fiatal generációhoz aktuális üzenettel és eszközökkel, például filmekkel közelebb hozni az októberi eseményeket. Mi az a plusz, amellyel a lyukas zászlón és a tankokon túllépve értheti meg egy középiskolás ’56 lényegét? (Viczián Zsófia, Komment.hu)

Címkék: 1956 | honlapszemle | pártállam

2010 októberétől új szolgáltatásként az 1956-os Intézet néhány régebbi, nyomtatott kiadványát közzéteszi digitális formában is. Az ígéret szerint az elérhető könyvek száma folyamatosan bővülni fog.

Címkék: közélet | vélemény

Nagy vitát váltott ki nemrégiben egy alapítvány azon felvetése, hogy nevezzék át a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat, névadójának „kommunista” múltja miatt. Miért kártékony ez a megközelítés? (Novák Attila, Komment.hu)

Címkék: történelemszemlélet | Trianon | vélemény

Amikor télen meghívást kaptam egy a Trianon kollektív emlékezetéről szóló érsekújvári (Nové Zámky) konferenciára, még azt hittem, hogy ott régi mániám rabjaként ismét a társadalomtörténet fontosságáról beszélhetek. Hiszen a politikai eseménytörténet-írás már elég pontosan elénk tárja, hogy mi történt 1920-ban, ez a tudás azonban csekély hatással van mindarra a jelentés-együttesre, amit ma Trianonnak hív a magyar és a szlovák közbeszéd. Persze a Trianon-jelenség feltárása nem csupán a történészek feladata: … (Kovács Éva, ÉS 2010. október 1.)

Címkék: demokrácia | vélemény

Hatvanöt évvel ezelőtt Magyarországon forradalmi jellegű társadalmi átalakulás zajlott. A politikai hatalmat az ellenzék nélküli demokratikus pártok közösen gyakorolták, a gazdaság magántulajdonon alapult. A múltról írok, de a jelent féltem. (Standeisky Éva, ÉS)

Címkék: közélet | pártállam | történelemszemlélet

Sok mindent elárul a diktatúrát felváltó államunkról, hogy az 1989-ben kikiáltott új köztársaság elvi alapját jelentő 1956-os forradalom egyik megtorlója ellen húsz évvel később indul eljárás. (Ablonczy Bálint, Heti Válasz)

Címkék: történelemszemlélet

„A mitikus és a racionális történetkép közötti határvonalak bizonytalansága sokat köszönhet emellett annak is, hogy a modern nemzet időbeli teljességének fogalma a közös őstől való leszármazás mitológiáján nyugszik. A nemzet historikuma szempontjából nélkülözhetetlen az a tudományosnak tálalt, bár hamisítatlanul mitikus képzet, hogy a nemzeti közösség időben és térben szüntelenül azonos önmagával.” (Gyáni Gábor, ÉS 2010. szeptember 17.)

Címkék: közélet | lapszemle | történelemszemlélet

Szabó Ervin inkább volt anarcho-szindikalista, mint kommunista, a moszkoviták sem nagyon bírták, a Fővárosi Könyvtárat ráadásul 1946-ban nevezték el róla. Hogy mi lesz a FSZEK sorsa, nem tudni, de hogy nemcsak a nagyon jobboldali történészeknek, hanem a kulturális kormányzatnak sem kompetenciája az átkeresztelés, az tény. (Gazda Albert, Tóth-Szenesi Attila; Index)

Címkék: demográfia

Egyes számítások szerint 2010 szeptemberében a magyar népesség száma a lélektani határnak számító tízmilliós határ alá csökkent. Érdemes azon elgondolkodni, hogy nacionalizmusnak számít-e a magyar nyelven beszélő, magyar identitású emberek fogyatkozása miatt érzett aggodalom. Vagy a másik oldalról: érdemes-e félreverni a harangokat? (Pelle János, hvg.hu)

Címkék: könyv | Trianon

Rádai Eszter Ablonczy Balázs történésszel készített interjúja az ÉS 2010. augusztus 27-iki számában olvasható.

Címkék: média | pártállam | történelemszemlélet

Júniusban több alkalommal szemléztünk cikkeket a Biszku Béláról készült dokumentumfilm bemutatása körül és után kialakult vitáról. Amíg mi nyári szüneteltünk újabb vélemények láttak napvilágot az ügyről, sőt a történet új fordulatot vett. Egy biztos: a diktatúrák bűneinek és bűnöseinek kezelése változatlanul kihívást jelent a hazai közélet számára.

1940. augusztus 30-án hozták meg a második bécsi döntést, amelynek értelmében Erdély északi részét Magyarországhoz csatolták, szűk négy évre. Hogyan és miért határozza meg a mai napig ez az átmeneti időszak a mi Erdély-képünket, valamint a románság magyarképét? (Ablonczy Balázs, Komment.hu)

Hahner Péter: 100 történelmi tévhit, avagy amit biztosan tudsz a történelemről – és mind rosszul tudod. (Lőrinc László, ÉS 2010. augusztus 19.)

Címkék: lapszemle | pártállam

Biszku Béla a velünk élő múlt maga. És a velünk élő múltunk éppen annyira különös, mint a jelenünk. Nekünk, magyaroknak a saját történeteink feldolgozása – és történelemmé alakítása – sosem volt erősségünk, amit tökéletesen példáz a Biszku-jelenség is: az ezrek által gyűlölt proletár-vezető boldog nyugdíjaséveit tölti rózsadombi otthonában. (Deák Dániel, Filmhu)

Címkék: lapszemle | pártállam

A levéltári iratok titkosításának feloldására alakult „ügynökbizottság” tagjaként Ungváry Krisztián történész a Kiss László alkotmánybíróval való pereskedésében a saját bőrén tapasztalhatta, hogy az érvényben lévő jogszabályok mennyire hátráltatják a pártállami diktatúra működésének megismertetését. (Pelle János interjúja a hvg.hu-n)

Címkék: lapszemle | pártállam

Ortutay Gyula halála után harminckét évvel három, terjedelmes kötettel lepte meg a magyar olvasóközönséget. A 1938-től 1977-ig vezetett napló legalább olyan ellentmondásos, mint a személyiség, aki vezette. (Pelle János, hvg.hu)

Címkék: lapszemle | pártállam

A forradalom utáni megtorlás egyik vezéralakjáról, Biszku Béláról szóló film készítőinek nagy érdeme, hogy invenciózus módszerrel szóra bírták a félrevonult és évtizedeken át hallgató politikust és bepillantást engednek egy hithű, mondhatnánk fanatikus kommunista lelkivilágába. (H.R. kritikája a hvg.hu-n)

Címkék: közoktatás | lapszemle

A Kölöknet szakmai műhelyének 10 pontja: a magyarországi oktatás jövőjét leginkább befolyásoló tíz problémakör.

Címkék: lapszemle | történelemszemlélet | Trianon

Csonka, szétszabdalt, földarabolt, vérző, darabokra szakadt, sebesült: ebben a metaforarendszerben mozgunk, állítja Menyhért Anna irodalomtörténész. Trianon traumáját nem tudta feldolgozni az irodalom. (Index-interjú)

Címkék: lapszemle | történelemszemlélet

A mai magyar közbeszédben – legyen szó hivatásos politikusokról, újságírókról vagy blogok szerzőiről – rendkívül gyakoriak a történelmi alakokkal, elmúlt rendszerekkel vont párhuzamok, amelyek sokszor arra szolgálnak, hogy felcímkézzék, minősítsék az ellenfelet. Mi az, amitől a rutinszerűen kommunistázók és a fasisztázók megfosztják magukat? (Novák Attila, Komment.hu)

Címkék: lapszemle | oktatáspolitika

„Teljesen rendben van, ha közoktatásunk évente megméretik. Ezt a mérést azonban mindenki – szülő, gyerek, fenntartó, pedagógus, állampolgár – fogja fel úgy, hogy a gyerekekkel egyszerre vizsgázik az oktatásirányításunk legfelsőbb szintje éppúgy, mint a helyi oktatásirányítók, a fenntartók. Hiszen az iskolák közötti különbségek megmutatkozása nem egyetlen tényező következménye.” (Kiss Erika, Osztályfőnök.hu)

Címkék: lapszemle | oktatáspolitika

Bizonyítást nyert-e valaha, hogy a képességfejlesztő, kíméletes és személyiség-központú tanítás tévút, és nem csak azok követelik a rend és a fegyelem uralmát, akik nem tanultak meg eléggé tanítani? – teszi fel a kérdést N. Kósa Judit a Népszabadság Online-on.

Címkék: lapszemle

Ismétlés a tudás anyja... amíg meg nem unom… – teszem hozzá. Mert az ismétlés – variációk nélkül – még ha az ember, gyerek önkéntelenül is másképpen és másképpen végzi – monotóniájával nemcsak fárasztó, hanem ellenállást, sőt menekülést is kiválthat. (Galicza János, Népszabadság)

Címkék: lapszemle | oktatáspolitika

Másfél éve jelent meg a közoktatás megújításának feladatait összefoglaló Zöld könyv. Az impozáns munkát a politika azóta se fordította le gyakorlatra. A „szakma” pedig zavarában definíciós problémákkal bíbelődik: minek nevezzelek? Kései vélemények a Zöld könyvről a hvg.hu-n.

Címkék: lapszemle

Az iskola az információtömegnek legföljebb tizedét nyújtja, s egyre görcsösebben igyekszik, hogy rendet vágjon az információk dzsungelében, diákjaiba táplálja és elfogadtassa azt a minimális tudást, amely a társadalmi együttműködéshez szükséges – írta Iványi György az ÉS-ben.

Címkék: lapszemle | Trianon

Nem volt valami nagy egyetértés Trianon-ügyben a szlovák törvényhozásban, de nincs mit csodálkoznunk rajta. Ha valaki azt gondolná éppen, hogy magyar oldalon az egyetértés nagyobb, téved. (Lovász Attila gondolatai Trianonról a pozsonyi Új Szóban)

Címkék: lapszemle | nyelvrokonság | tévhitek | történelemszemlélet

Budenz egyáltalán nem volt gonosz. Tisztességes szaktudós volt, kiváló nyelvész: száraz és tárgyilagos pozitivista, a legszakszerűbb fajtából. Ezzel sok ellenséget szerzett (és szerez ma is) magának. A lelkünk romantikus fele ugyanis érzi, hogy a száraz tárgyilagosság valahol a gonoszság felé vezető első lépcső… (Nádasdy Ádám a nyelvészet és a történelem viszonyáról az ÉS-ben)

Címkék: holokauszt | II. világháború | lapszemle

Mivel magyarázható, hogy Magyarország, ahol a Hitler által megszállt, illetve befolyása alá vont országok közül utolsónak került sor a zsidók tömeges deportálására, és ipar-szerű elpusztítására, végül nem úszhatta meg újkori történelme legnagyobb, koncentrált tragédiáját? (Pelle János publicisztikája a hvg.hu-n)

Címkék: dualizmus | honlapszemle

A Történelem mindenkinek az 1848. és 1875. közötti időszak magyarországi választásait vizsgálja a megszokott alapossággal.

Címkék: lapszemle | nemzetiség | roma | tankönyv | történelemszemlélet

A magyar középiskolák olyan társadalmi képet erősítenek a diákokban, amely két részre osztja az embereket: „mi” és „ők”. A cigánykérdés minden korábbinál aktuálisabb Magyarországon, az összes pártnak megvan a maga vélt megoldása, a fiatalok azonban nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel ahhoz, hogy önálló véleményt alkossanak a témában. Hogyan oktassunk a cigányságról? (Viczián Zsófia, Komment.hu)

Címkék: lapszemle | oktatáspolitika | szülő

A szülőkön és a nevelésen rengeteg múlik. Az ő felelősségük, hogy meddig terjed a gyermek agresszivitása – állapítja meg Georg Spöttle a Hírszerzőn.

Címkék: lapszemle | oktatáspolitika

Voltaképpen nem is a bukás lehetőségének visszaállítása aggaszt a legjobban – ez lehet szakmai viták tárgya –, hanem annak átpolitizálása – írta Simándi Klára az ÉS 2010/10. számában.

Címkék: 1848-49 | Kossuth Lajos | lapszemle

Nem engedni a negyvennyolcból: Gerő András a Népszabadságban az 1848-as áprilisi törvényekre mint a magyar polgári alkotmányosság kezdetére emlékeztet.

Címkék: honlapszemle

Ismét bővült a történelemtanárok számára használható internetes módszertani és történeti források száma. A Történelemt@nítás elsősorban a tanítás gyakorlatára koncentrál. Laptársunknak sok sikert kívánunk az induláshoz!

Címkék: emléknap | lapszemle | pártállam

Február 25-én az előírások szerint a kommunista diktatúra áldozataira emlékeztek minden magyar iskolában. Vannak-e bejáratott útjai és egyértelmű értelmezései a tíz éve bevezetett emléknapnak? – kérdezi Viczián Zsófia a Komment.hu-n.

Címkék: holokauszt | közélet | lapszemle

Bár nem valószínű, de ha Sólyom László mégis aláírja a Btk. módosítását, néhány hét múlva tömegesen indulhatnak büntetőeljárások olyan állampolgárok ellen, akik szerint a történelemkönyvekben levő tények a zsidók, cigányok, melegek, értelmi sérültek vagy kommunisták tömeges kiirtásáról hazugságok, és ennek a nézetüknek nyilvánosan hangot is adnak... (Miklósi Gábor írása az Indexen)

Címkék: közélet | lapszemle | szélsőséges nézetek | történelemszemlélet

Németországban ötödik éve háromévi börtönnel riasztják el az ottani újnácikat a nácizmust dicsőítő gyűlések tartásától. Halmai Gábor az ÉS 2010/7. számában a német joggyakorlatot vizsgálja.

Címkék: lapszemle | oktatáspolitika

A pártok nem programokon vitatkoznak, hanem egyes részletkérdésekre „repülnek rá”. Ilyen volt a nyugdíjrendszerről szóló vagdalkozás, most a pedagógusok elbocsátása és a szakfelügyeleti rendszer van terítéken. A tanárok külső értékelésére szükség volna, de a szakfelügyeleti rendszer újratöltése több kérdést is felvet. Kiből lesz, és nem lesz-e pártkatona az új szakfelügyelő? (Balla István írása a Figyelőneten)