Címkék: középkor | levéltár

A későbbi királyné, Aragóniai Konstancia kíséretében érkezett hazánkba a feltűnő szépségű Tota úrnő. A javára kiadott oklevelek függőpecséteik miatt is különösen becses darabjai gyűjteményünknek. (Galasi Zsuzsanna, MOL Archívum)

Címkék: egyház | felvilágosodás | közoktotás | Skócia

Adam Smith, David Hume, Robert Burns, Lord Kelvin, Maxwell, James Watt, skót felvilágosodás, a világ első sikeres közoktatása. A John Knox, a "skót Kálvin" alapította Skót Egyház példa nélküli sikereket ért el a kultúra, a tudás demokratizálása terén. Oszd meg és imádkozz! (Szegő Iván Miklós, HVG)

Címkék: holokauszt | II. világháború | Svédország | Szovjetunió | Wallenberg

Svédország új vizsgálatot indít annak kiderítésére, mi történt a II. világháború idején magyar zsidók tízezreinek életét megmentő Raoul Wallenberggel azután, hogy a szovjetek 1945-ben elhurcolták Magyarországról - jelentette be szerdán a svéd külügyminisztérium. (Forrás: Múlt-kor/MTI)

Címkék: irodalomtörténet | színház

Katona József küzdelme, hogy a Bánk bán elfoglalja méltó helyét a színházak műsorán, életében sikertelen maradt. Forrás: (Galasi Zsuzsanna, Magyar Országos Levéltár)

Címkék: évfordulók | felfedezők

Mínusz 40 Celsius-fokon a Déli-sarkon emlékezett meg expedíciók tagjai és tudósok társaságában Norvégia miniszterelnöke szerdán arról, hogy éppen száz éve, 1911. december 14-én érte el a világ legdélebbi pontját Roald Amundsen norvég utazó. (Forrás: Múlt-kor/MTI)

Címkék: családtörténet | Debrecen | Horthy-korszak | II. világháború | pártállam | személyes történelem

„A Dóczyban katolikusok és zsidók is voltak. 48-as létszámú volt az osztályunk. Nagy létszámú osztály volt. Két katolikusra határozottan emlékszem. Hamvazószerdán ők szabadnapot kaptak. Délelőtt elmentek a templomba, és amikor jött vissza, egyiknek itt a homlokán volt valami. Mondom neki – én nem tudom, hogy ez mi. Akkor figyeltem fel először rá. Református körökben ez nem volt szokásban.” (Az interjút készítette: dr. Timár Lajos; Hajdúszoboszló, 2010. február-október)

Címkék: családtörténet | Debrecen | II. világháború | pártállam | személyes történelem

„Amikor jöttünk haza, bennünket Debrecenben Rákosi fogadott… Ez a megtiszteltetés ért bennünket, de ezért másfél napig álltunk Tuzsér környékén, félretolva egy vasúti vágányra. Már akkor nem voltak őrök velünk. Jöttek a falusiak, látták, hogy itt egy éhező társaság, és hoztak ennivalót. Volt olyan – emlékszem rá –, hogy egy jó kiló vagy másfél kilós szalonnát meg egy kenyeret nyújtottak fel. Valaki megfogta mind a kettőt, berohant a vagon sarkába, leült, és senkit nem engedett maga mellé. Megette az egy kiló szalonnát meg az egy kenyeret, és másnap ott temettük el a temető árkába. Belehalt. ” (Az interjút készítette: dr. Timár Lajos; Hajdúszoboszló, 2010. február-október)

Címkék: családtörténet | Horthy-korszak | II. világháború | pártállam | személyes történelem | Sződliget

„A Floch-Reyhersberg Alfréd volt itt a földbirtokos. Nagyon rendes volt, szerették is az emberek. Ez a Floch, ez olyan ember volt, hogy év végén, aki a legelevenebb gyerek volt – az mindegy hogy jól tanult vagy sem, de rossz volt, szóval nem lehetett megzabolázni –, az mindig jutalmat kapott tőle. És egész nagy összegeket, mert 10 pengőt. Volt olyan is, hogy egyszer összeveszett a Floch a templomban a pappal. Bejött mindig a templomba, jó napot kívánt mindenkinek hangosan, és akkor fölment a karzatra és onnan nézte a misét. Egyik éjjel együtt mulattak a Bartos Géza plébánossal, és valamin összevesztek. Akkor a prédikáció alatt fölment megint csak a karzatra, és onnan szidták egymást a pappal a prédikáció alatt. Ilyen dolgok is történtek minálunk.” (Az interjút készítette Buchmüller Péter; 2010. augusztus-november)

Címkék: családtörténet | Debrecen | életmódtörténet | Horthy-korszak | pártállam | személyes történelem

„Mikor milyen jött, azt ettük. Tésztaleves, lebbencsleves, slambuc, zöldbableves, szárazbab leves. Akkor baromfit tartottunk, oszt vágtuk az aprólékot, és volt mit enni. Akkor a gazdaságban meg minden évben édesapám kapott 16 mázsa szemes búzát. Nem sok volt, de hát jó volt az is, mert az úr meg adott fogatot, hogy a malomba elvigyük az őrölni valót, oszt akkor volt kenyér. Külön kemence volt, ott sütött az édes-anyám. Nem volt rossz életünk. A gyerekeknek mindig jobb kéne.” (Az interjút készítette: Szilágyi Zsolt; Debrecen, 2010. szeptember-október)

Címkék: 1956 | civil

Az 1881-ben megalapított Magyar Vöröskereszt idén ünnepelte fennállásának 130. évfordulóját. A szervezet történetének kiemelkedő fejezete volt az 1956-os forradalmi időszak. (Szlovikné Berényi Márta, Magyar Országos Levéltár)

Címkék: 1918-1920 | dualizmus | I. világháború

Elvhű liberális és kőkemény ember volt Tisza István, aki az általa nemzeti ügynek tartott kérdésekben hajlandó volt nyíltan áthágni a szabályokat, de nem az ő „bűne” az I. világháborús magyar részvétel. Óvta az ország területi épségét, szembeszállt mindenkivel, aki le akart térni a „67-es útról” és nem az állam feladatának tekintette a szociális gondoskodást – a XIX. század szülötte volt. (Bihari Dániel, FN24)

Címkék: 1956 | források

Ötvenöt évvel ezelőtt, 1956 tavaszán, kora nyarán, majd ősszel tartotta vitáit a Petőfi Kör. Az 1956-os Intézet húsz évvel ezelőtt nyomtatásban már megjelentette a viták jegyzőkönyveit. Most elkészült a bővített digitális kiadás is.

Címkék: családtörténet | Debrecen | Horthy-korszak | II. világháború | személyes történelem

„Sajnos a volt házunk képe a Szoboszlói úton teljesen megváltozott, bár annak a kis vasöntödének az épületét megtaláltam, ami olyan nagyon izgalmas volt számunkra gyerekkorunkban. Hasonlóképpen a középiskolám, a Svetits Katolikus Leánynevelő Intézet is teljesen másképp néz ki, mint amikor még odajártam – talán a kiskápolnánk még megvan –, de ez azért változott meg, mert szépen felújították.” (Az interjút készítette: Bartha Ákos és Hosszú Gyula; Budapest, 2010. január)

Címkék: családtörténet | Debrecen | Horthy-korszak | II. világháború | pártállam | személyes történelem

„Persze, akkor már nagylegény voltam, akkor már elkezdődött a tánciskolázás, az udvarlás. Annak idején tényleg olyan összetartó volt ez a cégnél dolgozó fiatalság, hogy együvé ment szórakozni. Néha-néha elmentünk egy kicsit poharazni is, följártunk az Iparos Körbe, az a Simonffy utcában volt. Ott biliárdoztunk, persze úgy a magunk módján, mert csak biliárdozni akartunk, de nem nagyon tudtunk. Eltöltöttük az időt.” (Az interjút készítette: dr. Timár Lajos; Debrecen, 2010. október)

Címkék: családtörténet | Horthy-korszak | II. világháború | pártállam | személyes történelem | Szentendre

„Hát akkor voltak a millpengők, meg az ilyen pénzek. Az én mesterem ezért dollárral fizetett általában, és a kereskedők is jobban szerették a dollárt, mert az mégiscsak stabilabb volt. Az olyan félfekete fizetési eszköz volt akkoriban.” (Az interjút készítette: Bábel Balázs; Szentendre, 2010. június–október)

Címkék: Budapest | családtörténet | Erdély | Horthy-korszak | II. világháború | pártállam | személyes történelem

„Az első hely Sárfalva volt, oda helyeztek ideiglenes tanítóként. De amíg nem volt meg a képesítő vizsga, addig minden évben máshova helyezték az embert: Kézdialmásra kerültem. Azért helyeztek oda, mert létrehozták a román állami iskolát, kineveztek egy igazgatót, biztosítottak egy épületet, és senki nem vitte oda a gyerekét, mindenki a katolikus iskolába járatta, ahol apám, anyám s nagyapám volt a tanító.” (Az interjút készítette: Hosszú Gyula és Trencsényi Borbála; 2010. június-november)

Címkék: családtörténet | Debrecen | Horthy-korszak | II. világháború | pártállam | személyes történelem

„Úgy kerültünk a Csapókertbe, hogy Ilonka meg Málika néni vett nekünk egy lakást ott. Azért vett nagy kertest – 600 tőke szőlő volt benne meg rengeteg sok gyümölcsfa –, mert nagy volt a család. Sokat is ért, nem mondom: lehetett jószágokat tartani, csirkét, ezt, azt. Énszerintem ez külterület volt, nem az a kimondott cívis lakosság lakott ott. Gyári munkások voltak. Ott volt a szomszédságban a MÁV műhelytelep, a javítórészleg, és annak a munkásai, gyerekeik, feleségeik, családjuk élt ott.” (Az interjút készítette: Bartha Ákos; Hajdúnánás, 2010.)

Címkék: Bonyhád | családtörténet | Horthy-korszak | II. világháború | pártállam | személyes történelem

„Vártuk, hogy minél korábban vége legyen az iskolának és mehessünk ki az alakulatainkhoz. Közben tört ki a háború. Az alakulatot kivezényelték a frontra, ki kellett velük együtt mennünk. A fronttól én igazság szerint nem voltam megijedve, és különösebb terveim se voltak még ezzel kapcsolatban, mert éppen hogy csak kikerültem az Akadémiáról, amikor odakerültem.” (Az interjút készítette: Dér Noémi; Budapest, 2010. szeptember–október)

Címkék: családtörténet | Debrecen | Horthy-korszak | II. világháború | pártállam | személyes történelem

„Itt aztán a polgáriban feltűnő volt, hogy a szegényebb gyerek nem úgy öltözködött, és a tanároknak nem úgy imponált, mert mentek a tanároknak a csomagok, ment az ajándék, éppúgy, mint most. Ezáltal kedvenc volt a gyerek. Mi szegények voltunk. Az egyik gyerek szépen járt, a másik kevésbé. Jó, hogy még talán jobban is tanult a szegényebb gyermek, de…” (Az interjút készítette: dr. Timár Lajos és Szilágyi Zsolt; Debrecen, 2010. augusztus-november)

Címkék: családtörténet | Horthy-korszak | személyes történelem | történelemszemlélet

A fenti címmel és „A történelemoktatás és a történetírás néhány kérdése a személyes emlékezet tükrében” alcímmel jelent meg Bartha Ákos és Szilágyi Zsolt tanulmánya a kecskeméti Forrás folyóirat július-augusztusi számában. A cikk felvillant abból valamit, hogy milyen lehetőségei vannak a TTE honlapján közzétett Családtörténeti és életútinterjúk sorozat felhasználásának, továbbgondolásának.