Címkék: Rákóczi-szabadságharc

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca minden történelemkönyv szerves része. Jóval kevesebbet tudunk a fejedelem magánéletéről, félresiklott házasságáról, fiai sorsáról. Erről kérdezte a hvg.hu Mészáros Kálmán történészt, a Hadtörténeti Intézet munkatársát, a korszak kutatóját. (Kurucz Béla, hvg.hu)

Címkék: 1918-1920 | Trianon

Románia megfogalmazta igényét Erdélyre, 1916-ban háborút is indított érte, de az ellentámadás végül Bukarestben állt meg. 1918-ban az antant szárnyai alatt megszállták Erdélyt, Budapestet, majd Győrig menetelve módszeresen kifosztották a fegyvertelen országot. A Nemzeti Színház körül kialakult botrány kapcsán megmutatjuk a történelmi hátterét: miért tabu Magyarországon az egyik legnagyobb román nemzeti ünnep. (Bihari Dániel, Figyelőnet)

Címkék: III/III | pártállam

Egy nemrég előkerült levéltári dokumentum alapján fény derült a titkosügynöki találkozóknak helyt adó fővárosi lakások és ingatlanok elhelyezkedésére. Mindez az egykori állambiztonság tevékenységének újabb dimenziójáról rántja le a leplet, egyszersmind érdekes adalékokkal szolgál Budapest „titkos történetéhez”. (Tabajdi Gábor, hvg.hu)

Címkék: 1968 | közelmúlt

Oxfordi történészek egy három évet átfogó kutatásban arra keresik a választ, hogy vajon beszélhetünk-e „európai 1968”-ról, s a külföldön tanuló diákok által közvetített forradalmi eszmék hogyan gyökereztek meg az egyes országokban. (Forrás: Múlt-kor)

Címkék: dualizmus | építészet

1871 májusában nyilvános, nemzetközi tervpályázatot írtak ki a Margit-sziget déli csücskénél, a Nyugati- és Déli-pályaudvar között kialakítandó főútvonal valószínű tengelyében építendő hídra. A kiírásban – mivel a későbbiekben a hidat össze akarták kötni a Margit-szigettel – a híd tengelyének a szigetnél törést adtak, valamint a budai Duna-ágban három, a keskenyebbik, pestiben két nyílás kialakítását írták elő, tehát ötnyílású hidat kellett tervezni. (Török Enikő, Magyar Országos Levéltár)

Címkék: építészet | sport

Hajós Alfréd Sportuszoda – ez a név összefoglalja egy egy magyar építész életművét, aki a sportban és az építészetben is maradandót alkotott. Ő az egyetlen magyar, aki két, egymástól teljesen eltérő kategóriában: a sport és művészet terén is első helyezést ért el az újkori olimpiákon. November 12-én volt 55 éve, hogy elhunyt az első újkori olimpia magyar bajnoka, a harmincas évek kiugróan tehetséges építésze, Hajós Alfréd. (Papp Géza, hg.hu)

Látjuk-e még valaha az M7 kapujában a legendás bronz-Osztyapenkót? Egyebek mellett erről is beszélgetett a Figyelőnet Szücs Györggyel, aki A szocreál Magyarországon címmel minap megjelent, borzongató fotókkal gazdagon illusztrált kötet egyik szerzője. Az interjúból arra is választ kapunk, művészet-e a szocreál. (Nagy József, Figyelőnet)

Címkék: 1918-1920 | Habsburgok

IV. Károly 1918. november 13-i, eckartsaui nyilatkozatában, két nappal azután, hogy Ausztriát érintően hasonló nyilatkozatot tett a magyar államügyekben való részvételről is lemondott. (Klettner Csilla, Magyar Országos Levéltár)

Címkék: építészet | pártállam

A bolsevizmus győzelmét hirdető Szovjetek Palotájának felépítésének gondolatával egyidőben, az SZKP több építészeti emlékműnek szánt minisztériumot, közintézményt és szállodát is szeretett volna megépíttetni a Vörös tér és a Kutuzov híd között átadott új Arbat, valamint a leendő Iljics sugárutak mentén. November 7. kapcsán emlékezzünk a meg nem épült vörös Moszkvára. (a Falanszter blog cikke)

Címkék: 1918-1920 | I. világháború

Magyarország 20. századi történetének egyik legeseménydúsabb, legtöbb változást hozó éve volt 1918. Ekkor ért véget a hátországot is keserves terhekkel sújtó első világháború, ekkor dőlt meg az államforma, a királyság, ekkor hullott szét az 1867 óta létező dualista berendezkedésű állam, az Osztrák–Magyar Monarchia és ekkor vette kezdetét a soknemzetiségű ország területi széthullása, amelyet aztán a trianoni döntés kanonizált. (Katona Csaba, Magyar Országos Levéltár)

Címkék: közelmúlt

Húsz éve, 1990. október 25. és 28. között taxisblokád bénította meg az ország közlekedését. A váratlanul bejelentett, október 26-án életbe lépő 65 százalékos benzináremelés ellen tiltakozva a taxisok és magánfuvarozók megbénították előbb Budapest forgalmát, majd a közúti közlekedést az ország nagy részében. A tiltakozó mozgalom október 28-án az Érdekegyeztető Tanács ülésén a munkavállalók, a munkaadók és a kormány közötti kompromisszumos megállapodással ért véget. (Forrás: Múlt-kor)

Címkék: források | végvárak

A Nagy Könyv végeredménye bebizonyította, hogy Gárdonyi Géza híres regénye nem elavult történet. Mi is áll a regény hátterében, léteznek azok a források, amelyeket állítólag Gárdonyi is látott? (H. Németh István, Magyar Országos Levéltár)

Címkék: Horthy-korszak | II. világháború

Az 1944-es nyilas hatalomátvétel a Hangya Szövetkezet életében is jelentős változásokat hozott. A vezetőség egyest tagjait, köztük Wünscher Frigyes vezérigazgatót leváltották, a szövetkezet irányítását újonnan kinevezett kormánybiztosra bízták. A lezajlott eseményeket a vezérigazgatónak az igazgatósághoz írt leveléből ismerhetjük meg. (Paládi Zsolt, Magyar Országos Levéltár)

Címkék: I. világháború

Az újraegyesítés 20. évfordulóján fizeti vissza Németország az első világháború miatt 1919-ben kirótt jóvátétel utolsó részletét. Az óriási összeg törlesztése az elmúlt 90 évben többször is szünetelt, az utolsó 125 millió eurót az 1990 után kellett elkezdeni törleszteni. (Forrás: [origo])

Címkék: Közel-Kelet | középkor

Bagdad Bab al-Sardzsi körzete a város középkori erődítményéről kapta nevét, s habár a falak ma már nem láthatók, az elnevezés megőrizte a 762-ben alapított településnek az Abbászidák uralma alatti szellemi expanziója emlékét, amikor Bagdad – s azon belül különösen a Csodák Háza – még a tudományos világ központjának számított. (Forrás: Múlt-kor)

Címkék: dualizmus | levéltár

A 19. században a magyarországi vasútvonalak jelentős részét még magántársaságok birtokolták. Ezek egyike, melyben a korábbi honvédtábornok, Klapka György is tulajdonnal rendelkezett 1871-ben kapott engedélyt az Aradot Temesvárral összekötő vaspálya megépítésére. (Oross András, Magyar Országos Levéltár)

Címkék: tankönyv | történelemszemlélet

Ahogy a diákok világszerte visszaülnek az iskolapadokba, a különböző nagyhatalmak vezetői is csavarnak egyet a propagandagépezeteken, s újabban egyre több, kirekesztő és veszélyes tartalommal töltik meg a tankönyveket. (Forrás: Múlt-kor)

Címkék: Horthy-korszak | történelemszemlélet

A legutóbb Gömbös Gyula orosházi díszpolgársága miatt kapott össze az MSZP és a Fidesz. Vitájuknál sokkal érdekesebb viszont maga az egykori miniszterelnök, aki gyakorló antiszemita volt, emellett Hitler és Mussolini nyomdokain haladva egy totális diktatúra kiépítésén munkálkodott. Életútjának pozitívumai mellett ezek legalábbis megkérdőjelezik példaképpé emelésének jogosságát. (Bihari Dániel, Figyelőnet)

Címkék: Gulag | pártállam | Szovjetunió

Sztálinról – halála után csaknem hatvan esztendővel – még mindig vitatkoznak. Világszerte, ám főleg a volt szovjet területeken. Hívei a háborús diadalt emlegetik, ami pedig Putyint vagy Medvegyevet illeti, inkább szeretnének nem foglalkozni ezzel a problémával. A történészek azonban dolgoznak. Néha hihetetlen históriákra derül fény, amelyek – mint cseppben a tenger – a terror szörnyű gépezetének valóságos méreteit mutatják. (E. Fehér Pál, Népszabadság)

Címkék: Mohács

Pontosan 484 éve, 1526. augusztus 29-én fordulóponthoz érkezett Magyarország története: ezen a napon Mohácsnál megsemmisült a középkori magyar királyság. Úgy tudtuk, Szapolyai János erdélyi vajda a korona megszerzésének reményében szövögette terveit, húzta az időt, szántszándékkal cserbenhagyta a 20 esztendős II. Lajost és a 25 ezres magyar sereget a válságos órákban. Ha beavatkozik, elkerülhető lett volna a veresség. B. Szabó János történész szerint mindezt el kell felejteni: Szapolyai nem volt áruló. (Forrás: hvg.hu)