Címkék: családtörténet | II. világháború | metodika | személyes történelem

2012-ben is folytatjuk Történelemtanítás a gyakorlatban című cikksorozatunkat elsőként Bánki István írásával: „A családok általában a jelenben élnek, a gyerekek, a fiatalok nem annyira a múlt, mint inkább a jelen „meséi”, történései iránt érdeklődnek. Másrészt viszont – akár csak az utóbbi évek irodalmi irányait, regénytermését elnézve – kijelenthető, hogy van, megélénkült az érdeklődés a családi múlt, ebben az értelemben személyes történelem iránt. Ez az érdeklődés azonban inkább már a felnőtt gondolkodáshoz, identitáskereséshez kötődik. Addigra viszont az információk egy része már csak nehezen érhető el vagy teljes egészében feledésbe merül.”

Címkék: metodika | Pannonia | régészet

„Nehéz kérdés, mennyire éri meg epigráfiával foglalkozni a történelemórákon. Kétségtelen, hogy már a feliratok olvasása, összeillesztése is a puszta latin nyelvismereten túlmutató történészi felkészültséget igényel. […] Ugyanakkor maga a tevékenység éppen összetettsége miatt borzasztóan izgalmas, a nyomozás, a kutatás, a felismerés élményét kínálja szinte minden lépésében.” (Bánki István)

Címkék: társadalomismeret

A társadalomismeret, illetve állampolgári ismeretek (néhol történelem) keretében tanítható állampolgári jogok (és kötelességek) ismerete, illetve a társadalom és államszervezet napi életével és működésével kapcsolatos összefüggések megismerése alapvetően fontos a felelős, döntéseket hozó állampolgári szemlélet elsajátítása szempontjából. (Kopcsik István)

Címkék: pedagógus | történelemóra

Kipattan a frissen végzett történelemtanár az egyetem homlok(zat)a mögül, teljes fegyverzetben: felvértezve tudással, pedagógiai és módszertani ismeretekkel. Lendületesen indul az osztályterem felé, repíti a tudat, hogy tudja, mi az applikációs sorozat, a bemeneti szabályozás vagy a műveltségtartalom. Mi baja történhet? Például, hogy megbotlik a küszöbben. Ez az írás olyan apró kis csapdákra figyelmeztet, melyekbe gyakran beletévednek a kezdők (hogy a nem-kezdőkről most ne beszéljünk). (Lőrinc László)

Címkék: II. világháború | pártállam | személyes történelem

… mindinkább teret kap, sőt, önálló kutatási iránnyá fejlődött a szóbeliségben élő, interjúkban, beszélgetésekben, visszaemlékezésekben elérhető emlékezet feltárása (oral history), illetve a történelem személyes vonatkozásaihoz (pl. tárgyi emlékeihez) kapcsolódó történeti kutatás. Kérdés, ez a szemléleti és módszertani váltás mennyiben, hogyan jelenhet meg az iskolai oktatásban. (Bánki István)

Címkék: történelemszemlélet | ünnepek

A nemzeti ünnepeknek kettős természetük van. Egyszerre fűzik az ünneplőket a múlthoz és a jelenhez. A közös történelem kitüntetett eseményeinek rendszeres felidézése erősíti az államhoz, illetve a nemzethez való tartozás érzését. Ezek az ünnepek ugyanakkor a mának szóló üzeneteket is közvetítenek az emberek felé. (Gönczöl Enikő)

Címkék: társadalomismeret

Sok, történelemtanítással eltöltött tanév után igazi szakmai megújulást, felfrissülést jelent, hogy a történelemórák mellett „demokráciát” is taníthatok. (Eredeti terveink szerint agora-órának hívtuk volna ezt a harmadéves kurzust, de megszületésének pillanataiban nem terjesztettük az elnevezést elég hatékonyan, így maradt a hivatalos…) (Fehér Márta)

Címkék: történelemóra

Ha kissé rámenősebb lennék, akkor az alábbiakban bemutatandó eszközt úgy próbálnám reklámozni, hogy ezzel gyerekjáték elsajátítani az anyagot, mindenki szívesen használja, egyszerű elkészíteni, bármely tanórán, bármikor bevethető, növeli a gyerekek önbizalmát, erősíti az összetartozást… (Fodor Hilda)

Címkék: aktív tábla | Hunyadiak | középkor

Az utóbbi időben egyre több iskolában, egyre több tanterem falain jelennek meg az aktív (vagy interkatív?) táblák. A jelenség kétségkívül okoz némi fejtörést az iskolai vezetőknek és a szaktanároknak ̶ ugyanis, ha már vannak, nem ártana használni őket. Használatuk, használhatóságuk bizonyos tantárgyaknál (pl. az idegen nyelvek oktatásában) nagyon kézenfekvő, és pl. angolból nagyon jól támogatott taneszközökkel, háttéranyagokkal is. Kérdés, mi a helyzet történelemből. (Bánki István)

Címkék: 1848-49 | metodika

A negyedikesek (esetleg érdeklődő harmadik osztályosok) új helyzettel ismerkednek: történelemórán vesznek részt. A helyzet sok szempontból szokatlan: számukra ismeretlen tanár felsősöknek való tantárgyat tanít a „nagyok” épületében, a történelem szaktanteremben. Ízelítőt kapnak valami újból, ismeretlenből. A teremben az állandó berendezés (térképek, időszalag, metszetek, fotók stb.) mellett két asztalon egy hasonmás dokumentumgyűjtemény darabjai láthatók. A digitális táblán egy prezentáció nyitóoldala jelenik meg… (Miklósi László)

Címkék: internet | projektmódszer

… ha tanulóink számára az internet adta jelenidejűség, a számítógép nyújtotta látvány és választechnika a tankönyvnél megszokottabb, ismertebb nézet, ha ez számukra a „hazai pálya”, akkor próbáljuk meg ezen a felületen kínálni azt, amit véleményünk (és a követelményrendszer) szerint el kell sajátítaniuk. (Mendly Lajos)

Címkék: 1848-49 | csoportmunka

2010. március 15-én avatták fel az ideiglenesen felállított „Nagyszebent elfoglaltuk!” (1897) körképet Várpalotán. Az ünnepi műsort követően csak néhány érdeklődő nézegette, még kevesebben olvasgatták róla az ismertetőt, gyerekek szinte egyáltalán nem. Pazarlásnak tűnt nem kihasználni ezt a pedagógiai kincsesbányát az 1848/49-es szabadságharc, az erdélyi hadszíntér, Bem és Petőfi tanításánál. (Czirákyné Kiss Edit)

Címkék: Felvidék | határon túl | kirándulás | szlovák

„Hosszabb gyakorlatnál vagy többszöri helyszíni tanításnál lehet igazán jól látni, hogy milyen sok tananyagrész sajátítható el az adott helyszínen, milyen sok nevelési, közösség- és emberformálási lehetősége van a pedagógusnak. A többnapos tanulmányi kirándulás a tanári munka egyik legkomplexebb feladata.” (Kopcsik István)

Címkék: Horthy-korszak | kultúrtörténet | pártállam

„… hogy a kikapcsolódásként hallgatott zene is gazdag tárháza lehet napi munkánknak, azt talán még kevéssé vesszük tudomásul. A zene csak szól, a szöveg meg lassacskán bekúszik a fülünkbe, dúdolunk, énekelünk, de nem tudatosul bennünk, hogy a jövőbeni történelemórák anyagát mormoljuk éppen.” (Hantos István)

Címkék: csoportmunka | játék | kooperatív tanulás

Hosszú idő óta foglalkoztat a játék tanításban-tanulásban hasznosítható szerepe. Biztos vagyok benne, hogy pedagógiailag érdemes kihasználni azt, hogy játszani minden gyerek szeret. A jó játék arra való, hogy a gyerek – azon túl, hogy remekül szórakozik – használja meglévő tudását, miközben képességeit is fejleszti. (Hegyeshalminé Varga Judit)

A szaktanárok feladata, felelőssége, hogy tanítványaikkal megismertessék a szakmailag adekvát honlapokat, adatbázisokat – írja Miklósi László Történelemtanítás a gyakorlatban című sorozatunk 24. cikkében.

Címkék: differenciálás

Javaslatok tanulási kudarcnak kitett tanulók egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez és differenciált óravezetéshez a szakrendszerű történelemtanításban (Békés Anna)

Címkék: projektmódszer

A pedagógiai projekt megfordítja a tanulás folyamatát – egy gyakorlati problémából vagy megoldásra váró feladatból indul ki. Vagyis az elmélet csak annyira kell, amennyire a feladat igényes megoldása azt megkívánja. Stefány Judit ezt egy az antik világról szóló kötet összeállításán szemlélteti. A módszert bővebben szemlélteti az „Anne Frank és én” című kisepocha.

Címkék: helytörténet

A mikrostrukturák beható tanulmányozása, részletező szinte mikroszkopikus feltárása gyakran megkönnyíti a makrovilág, vagyis az ország, a nemzet kellően árnyalt történetének bemutatását is. (Gyuriczáné Boczkó Ágnes)