Címkék: metodika | módszertan | Monoriné Papp Sarolta | történelemóra

Kultúraváltás: igen – nem!?

Címkék: metodika | módszertan | Monoriné Papp Sarolta | történelemóra

Módszertani csapdahelyzetek és kivezető utak (a Kollegiális levelek című cikk folytatása)

Címkék: Anne Frank | Bánki István | kiállítás | metodika

A történelem (kutatása, megismerése, tanítása) mindig is a jelennek szólt, akármilyen rendszerben akármilyen szerepet kapott. Persze mindig is kérdéses volt, mennyire „talál” az üzenete, mennyire talál meghallgatásra, befogadó közönségre, legfőképpen a fiatalok körében, akiket általában jobban foglalkoztat a jelenük, mint a múlt tanulsága. Erre a problémára kínál egy, ha nyilvánvalóan nem is teljes megoldást a fiatalok aktivitásának megszervezése, bevonásuk a történelmi hagyomány, a tanulmányozható anyag értelmezésébe, bemutatásába.

Címkék: etika | metodika | segédlet | Stefány Judit

A történelem etikája versus az etika története

Eddig választható tárgy volt az emberismeret, az etika vagy a filozófia – külön órakerettel. Most kötelező lesz. Magam előtt látom a sok kíváncsi szemet, érdeklődő tekintetet, ahogy Arisztotelésztől Kantig elemezzük, végiggondoljuk, megfontoljuk… Ettől valóban mindannyian jobb emberek, értékekre nevelt állampolgárok leszünk?

Címkék: Kopcsik István | módszertan | segédlet | tanítás | vallástörténet

Az ember kialakulásától kezdve közösségekben él, melynek kereteit (társadalom, állam) szükségszerűen, a változásoknak megfelelően alakítja ki. Az emberiség fönnmaradásának egyik alapvető szükséglete a kornak megfelelő, a mindennapi élet biztonságát lehetővé tevő keretrendszerek folyamatos megértése és átalakítása.

Címkék: érettségi | iskolarendszer | Németország | vizsga

Németország föderalista hagyományai rendkívül erősek, a helyi (tartományi) és az állami (szövetségi) hatáskörök és feladatok elkülönítését és végrehajtását bonyolult, rugalmas és egyértelmű szabályozás biztosítja. Így van ez az oktatásügyben is, amely tartományi hatáskörbe tartozó feladat.

Címkék: Kopcsik István | módszertan | segédlet | tanítás | vallástörténet

Módszertani ajánlások

Az emberiséget – a régészeti kutatások tanúsága alapján – már több százezer éve foglalkoztatja, hogy megtalálja és megértse az egyéni és közösségi élete értelmét, a természethez, más emberhez (családjához, nagyobb közösségeihez) való kapcsolatának vélt vagy valós összefüggéseit, keretrendszerét.
A fő kérdések lényegében a kezdetek óta nem változtak, a ma – gondolkodó – emberének ugyanúgy fontosak, mint elődeinknek:

Címkék: érettségi | F Tóth Zoltán | rendszerváltás | segédanyag | tanulmány

A kétszintű érettségi feladataiban rendszeresen megjelennek a rendszerváltásra és következményeire vonatkozó kérdések. Az elmúlt három év esszéfeladatai (a tesztfeladatoknál a 12. kérdés kifejezetten az 1990 utáni Magyarországra kérdez) a következők voltak:

Címkék: levéltár | metodika | nácizmus | tananyag | taneszköz | történelemtanítás

Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó cikkének negyedik része. Felmerül többek közt Arthur Koestler, Joseph Goebbels, Albert Speer és Heinrich Himmler neve is. A bővebben gombra kattintva részletet olvashat a teljes cikket itt töltheti le.

Címkék: metodika | tananyag | taneszköz | történelemtanítás

A mobilkommunikáció a diákok mindennapi életének része és egyre inkább az lesz, ezért előbb vagy utóbb az oktatás gyakorlatába is bekerül, ahogy korábban a videó, a számítógép és az internet. Pedagógusként, emberként nem tetszik, hogy tanítványainkon, gyerekeinken, de rajtunk is egyre inkább eluralkodik a technika. Azonban úgy gondolom, hogy az oktatási céljainkat szem előtt tartva, a technikai eszközöket megfelelően használva eredményesebbek lehetünk. A cikk célja elsősorban gondolatébresztés és útkeresés. (Kis Sándor)

Címkék: metodika | tananyag | történelemtanítás

A tanárok jól tudják: nem csekély kihívás az általános iskola nyolcadik évfolyamának második félévében tanítani. A diákok ilyenkor fél lábbal már kint vannak az iskolából, hiszen már fölvették őket a középiskolába. A pedagógusoknak esetenként nem csekély erőfeszítésébe kerül ekkor munkára bírni a gyerekeket. Az általános iskola tipikus kimeneti pontján – a középiskolával ellentétben – nincs záróvizsga, ami lehetőséget teremt az összegzésre. Ekkor kiváló lehetőségünk nyílik arra, hogy tanítványaink megmutathassák, mit tudnak, például miként oldanak meg egy komplex feladatot. (Miklósi László)

Címkék: 1848-49 | kiegyezés | metodika | történelemtanítás

Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó cikkének harmadik részében, szó esik többek között Makk József kiáltványáról, a passzív ellenállásról szubjektív nézetben és egy Alexander Bach számára készített titkosszolgálati jelentésről is. A teljes cikket letöltheti itt (pdf 124 kb.) a bővebben gombra kattintva részletet olvashat belőle.

Címkék: metodika | tananyag | történelemtanítás

Viszonylag kevés szó esik a történelemtanítás kapcsán a belső képalkotás képességének fontosságáról. A fantáziát inkább a művészeti tárgyakkal – irodalommal, képzőművészettel – szoktuk összefüggésbe hozni, megemlítve milyen fontos szerepe van a kreativitásban. (Hegyeshalminé Varga Judit)

Címkék: metodika | történelemtanítás

Az etika oktatása mindig is részét képezte a történelem oktatásának. Ugyanis valamennyi szinten, már a kötelező tananyag szinte minden korszakánál, témakörénél, eseményénél felvetődhetnek morális kérdések, azzal kapcsolatban például, hogy az adott korszak szereplőinek döntései, kijelentései, magatartása, cselekedetei (vagy ezek hiánya) milyen etikai következményekkel járhattak – ismert történelmi alakok és „névtelen kisemberek” esetében egyaránt.

Címkék: Erdély | Habsburgok | történelemtanítás

Következő cikkünk a történelemtanítás a gyakorlatban sorozatban: Dupcsik Csaba – Repárszky Ildikó: Etikai kérdések a történelemoktatásban I. „Két pogány közt egy hazáért”? Erdély, a magyarországi rendek és a Habsburg udvar boldogtalan háromszöge a 17. század első felében.

Címkék: családtörténet | II. világháború | metodika | személyes történelem

2012-ben is folytatjuk Történelemtanítás a gyakorlatban című cikksorozatunkat elsőként Bánki István írásával: „A családok általában a jelenben élnek, a gyerekek, a fiatalok nem annyira a múlt, mint inkább a jelen „meséi”, történései iránt érdeklődnek. Másrészt viszont – akár csak az utóbbi évek irodalmi irányait, regénytermését elnézve – kijelenthető, hogy van, megélénkült az érdeklődés a családi múlt, ebben az értelemben személyes történelem iránt. Ez az érdeklődés azonban inkább már a felnőtt gondolkodáshoz, identitáskereséshez kötődik. Addigra viszont az információk egy része már csak nehezen érhető el vagy teljes egészében feledésbe merül.”

Címkék: metodika | Pannonia | régészet

„Nehéz kérdés, mennyire éri meg epigráfiával foglalkozni a történelemórákon. Kétségtelen, hogy már a feliratok olvasása, összeillesztése is a puszta latin nyelvismereten túlmutató történészi felkészültséget igényel. […] Ugyanakkor maga a tevékenység éppen összetettsége miatt borzasztóan izgalmas, a nyomozás, a kutatás, a felismerés élményét kínálja szinte minden lépésében.” (Bánki István)

Címkék: társadalomismeret

A társadalomismeret, illetve állampolgári ismeretek (néhol történelem) keretében tanítható állampolgári jogok (és kötelességek) ismerete, illetve a társadalom és államszervezet napi életével és működésével kapcsolatos összefüggések megismerése alapvetően fontos a felelős, döntéseket hozó állampolgári szemlélet elsajátítása szempontjából. (Kopcsik István)

Címkék: pedagógus | történelemóra

Kipattan a frissen végzett történelemtanár az egyetem homlok(zat)a mögül, teljes fegyverzetben: felvértezve tudással, pedagógiai és módszertani ismeretekkel. Lendületesen indul az osztályterem felé, repíti a tudat, hogy tudja, mi az applikációs sorozat, a bemeneti szabályozás vagy a műveltségtartalom. Mi baja történhet? Például, hogy megbotlik a küszöbben. Ez az írás olyan apró kis csapdákra figyelmeztet, melyekbe gyakran beletévednek a kezdők (hogy a nem-kezdőkről most ne beszéljünk). (Lőrinc László)